2024.03.22. - 22. Megszépítés

 

22. Megszépítés

A Pi a nyugodt, tiszta szépség jele.

Hogy mit jelent, inkább érzi az ember, mint tudja: ezen alapszik minden kultúra, viselkedés, öltözködés, megjelenés, a vallásos és közösségi élet minden külsősége; a reklám, a csomagolás; a madarak szép tollazata és a ragadozók festői bundája: az isteni természet egész látványos világa.

Pi az, amikor egymásra mosolygunk (vagy valódi érzéseinket mosoly mögé rejtjük!). Pi az esztétika és a vallásos külsőségek jele, s mint ilyen örömöt is okoz - de küzdelemre nem alkalmas, mert hiányzik belőle a dráma, a gyökeres megújhodás akarata..., hiányzik belőle a mélyreható Igazság ereje!

Hinduknál ez a „maja”, a káprázat, a varázsos Látszat jele - ami a teremtő Isten legelső álma s színes köpenye.

A jósjel, miközben óv a látszatoktól s arra int, hogy ne csak tetszeni akarj, hanem légy valódi és igaz..., azt is tanácsolja, hogy törekedj a szépségre, a vonzó és esztétikus külső tükröződésre, de azért amennyire lehetséges, legyen őszinte a mosolyod!

A mai ember akkor éli át a jósjel pozitív jelentését, amikor leveti egész életén át hordott konfekcióingét, trikóját, emblémás farmergatyáját, s fölveszi az ünneplőjét.

Ami „isteni”, annak öltözködni kell!

Egy indián is fölveszi a tolldíszét, a pap is a miseruháját - a keleti színházművészetben a jelmez felöltése hosszadalmas külön szertartás.

Ez alatt a jelmez alatt a színész lelke „átváltozik”.

A külső is szent!

Szent az arcod, a nevetésed, a mosolyod, a tekinteted. Szent, ahogy eszel, ahogy köszönsz, ahogy megfogsz egy teáscsészét.

Nagyanyám a halála előtt mindenkit kiküldött a szobából, majd szépen megfésülködött. Ez a Pi.