2024.03.15. - 35. Haladás

 Csin - HALADÁS (Kibontakozás)

(Képjel: A felkelő Nap fényében felröppennek a madarak.)

Felkel a Napod, és minden kivilágosodik!

A Csin a haladásnak, a kibontakozásnak, a kivirágzásnak, a felnövekedésnek az időszaka, 

amikor a dolgok kifényesednek. Fénybe lépsz... minden „napvilágra” kerül.

A boldogulásnak, a prosperálásnak az időszaka.

A kiragyogó napfényben erőt kapsz, és magad is erősebbé válsz. Fogadd magadba a szellemi 

erőket - és adj magadból másoknak. Amit hunyt szemmel átélsz, ha arcodra süt a ragyogó napfény: 

ez a „csin” élménye! Vágyak, rögeszmék, hétköznapi célok nem fontosak ilyenkor: érzed, hogy élni

jó, a föld jó, az ég jó... Minden jó.

Ez az ihlet állapota. Ilyenkor többnek érzed magad. Ami eddig nehéz volt, most könnyű, ami

eddig homályos, most tiszta.

„Legyen világosság!” - ez a legfőbb óhajunk.

Persze, ilyenkor minden látható lesz: nemcsak a szép, a ronda is! Előtűnnek hibáid, gyengeségeid, rejtett vétkeid..., de nem baj, legalább most látod és tudod, hogy a Fény erősebb, mint a sötétség, és lelkesen dolgozhatsz magadon.

A Nap, ami ilyenkor fölragyog: benned van!

Elborította a „külső sötétség”: mások véleménye, ostobasága, rosszindulata, korunk vaksága és gonoszsága; amióta élsz, azon dolgozik ez a világ, hogy elfelejtesse veled: Isten lakik benned!

Most fölvillan. A fény belőled világít.

Úgy is mondhatnám: rajtad keresztül - mert ilyenkor a láthatatlan világ segítsége is átragyog életeden.

Most nemcsak látsz, de „világítasz” is. Ezért téged is jobban látnak. Jobban becsülnek. És értékelnek.

„Haladás. Az erejében bízó (kang) herceget megszámlálhatatlanul sok lóval ajándékozzák meg. Egyetlen nap három ízben (sokszor) is.”

A „kang” azt is jelenti: „nyugodt, szilárd, békés, vidám, örömteli”. Ez mind, együtt.

Erejében az bízik, aki az egésszel együtt van! Istennel, a Taóval, a látható és a láthatatlan világgal! Az ilyen ember legyőzhetetlen.

Gondolatok

Az ígéretes jósjel titka, hogy az ember egója félreáll: a jó szellemi hatást nem előidézi, hanem befogadja.

A nap magától kel föl, nem kell fölcibálni az égre, és a fényt sem kell magadból csiholni.

Egyszerűen csak el kell fogadni. Nyisd ki a szemedet!

Az ember akkor lesz tehetséges, akkor kezd hallani, látni, ha éntelen lesz és elfogadó.

A sötétség nem más, mint az a tévhit, hogy te világítasz.

A világosság az, ha befogadod a fényt- a „fényemberek” mindig fölfelé néztek, és ha már fönt voltak, még följebb - senki sem volt „legfölül”, még Jézus Krisztus sem, mert a Mennyben a legkisebb: a legnagyobb.

Ha valaki nem akadályozza, hogy fényes legyen: megvilágosodik. Hagyd megtörténni a jót!

A másik titok, hogy ebben a jelben a valódi természeted nyilvánul meg. Ezért lehetsz sikeres. Azt mondod, ami a tiéd, azt teszed, ami valóban belőled jön: ennek bűvös hatalma van.

Mindenki akkor a legeredményesebb, ha saját természete szerint él; a macska akkor nyer csatát, ha a legmacskább.

A harmadik titok, hogy mindenki ott lehet a legeredményesebb, ahol az élet a legtöbb akadályt állítja elé.

A fény: a sötétség legyőzéséből születik. A siker: a gátlások legyőzéséből ered.

A negyedik titok - ezt a jóslatot óvatosan fogadd! -, hogy ebben a sorsfázisban a külvilág is segíthet!

Ha nem kapsz változó vonalakat, amelyek a Haladás jelét nagyon nehézzé is tehetik, a jósjel roppant kedvező egybeesésekről beszél, olyan állapotról, amikor a világnak „bölcs uralkodója” van, aki méltányolja az igyekezetedet.

Csak hol van ma ilyen?

Bár biztosan van, még a vaksötétben is.